Homlokzatburkolat - kezdő lépések

   Sokat gondolkoztunk már azon, mi kerüljön a homlokzatra. Felmerült már a műfűtől kezdve a táblás burkolatokon át a falécekig sok minden. A költséghatékonyság miatt a változó szélességű falécek mellett döntöttünk. Szépen ki is osztottam, hogy háromféle méretben hogy lehet beburkolni s felületeket, miből mennyi kell, stb. De ott elbukott a dolog, hogy gyalult borovi fenyő deszkákat sehol nem kaptunk 4, 10, 15 cm-es méretben. (19x96 éx 19x146 mm még van, de 20x40  vagy 20x50 nincs). Így letettünk erről is ,és maradtunk az egyforma széles, 19x96 mm-es deszkáknál.
   Első lépésként Gazsi megfelelő méretre levagdosta a 4 méret hosszú szálakat. A stafninak valót háromszor átkentem favédővel, a többi fát egyelőre Gazsi lehordta a pincébe, és azokat majd apránként, ha lesz egy kis időnk, lekenjük Milesi-vel.
   Mielőtt kimentünk volna Surányba, vasárnap délután nekiláttunk felrakni a stafnikat és rá a geotextíliát. Ez egyrészt megakadályozza, hogy a rovarok beköltözzenek, másrészt a deszkák közti közel centis réseken ez a feketeség látszódjon.
   Egyelőre kicsit furán néz ki, és szerintem sokan most azt találgatják, mi a bánatot rakunk a falra?!!! :D

Háború

   Mióta Liza itt van nálunk, folyamatosan küzdök vele. Mondták nekem, hogy "vagy kutya, vagy kert", de akkor már késő volt. Vannak bizonyos helyek a kertben, ahol valamiért nem bírja elviselni a virágokat. Ilyen az előkert. Tavasz végén addig ásott, míg ki nem kaparta az összes virághagymát, és mindet szét is rágta. Aztán ültettem a járda mellé a helyükre mást, de azokat is folyamatosan kikaparja. Így telnek napjaink: én ültetek, ő ás. Még nem adom fel, bízom benne, hogy egy szép napon abbahagyja a virágaim kinyírását.
   A másik rizikós hely a veteményes. Jó ideig nem foglalkozott vele. Aztán mikor elültettük a borsót, ő is a közelben volt, és látta, hogy ásunk, és ettől úgy gondolta, hogy akkor ezt neki is lehet. Napokon át tehát kikaparta a borsókat. Körbekerítettem a veteményest, a kerítésből megmaradt fél méteres csirkehálóval. Ez csak amolyan optikai gát, mivel többször is simán letolta, vagy átugrotta, és ami a nagyobb baj, rátalált az eperre. Úgy tűnik, sajnos neki is ízlik, többször is dézsmált belőle. A többszörös leszidásoknak talán meglesz a hatása, és legalább az eperből marad nekünk is.

Virágos nézőpont

   A szomszéd fehér tulipánfája most gyönyörűen virágzik, és a fehér virágok jól passzolnak a házunkhoz. Kár, hogy az egész szinte egy hétig sem tart, olyan hamar elvirágzik ez a fa. Utána meg csak marad a sziromeső a kocsira...

Tavaszváró

Metszés

   A tavaly áprilisban ültetett kis barackfánk már nagyon megérett a metszésre. Akkor nem nyúltunk hozzá, mert már rengeteg virág volt rajta. Most is addig halogattuk, hogy majd hívunk valakit, aki ért is hozzá, hogy majdnem kifutottunk az időből. Végül úgy döntöttünk, megcsináljuk magunk. Végignéztük pár videót a neten, kiokosítottuk magunkat, aztán vettünk egy nagy levegőt, és nekiláttunk. Gazsi vágott, és előtte minden egyes ágnál végigbeszéltük, mi legyen a sorsa: levágjuk, vagy megtartsuk vezérágnak, vagy termőágnak. Szerintem elég jól sikerült, bár sajnos nem készült előtte-utána fotó.

Tavasz

Bébirépák

   Itt a tavasz, hétvégén már elkezdtünk molyolni a kertben... Gazsi felrakta a teraszburkolatot, amitől már kedvem lenni mindig kiülni, ha süt a nap. Közben kitakarítottam az előkertet, ültettem pár virágot, és mikor kigazoltam a veteményest, a földből kifordult egy nagyobb marék, tavalyról bent maradt répácska. A szebbeket megmostam és a gyerekek lelkesen elropogtatták.