1. felvonás
Melyben építkező (É) megkezdi az épület kitűzését a telek hátuljában geodéta által levert telekhatárpont és a telek elejében lévő téglafal külső éle között, feltételezve, hogy a jobb oldali kerítés az ő telkén van. A szomszéd (SZ) látva e tevékenységet szól, hogy akitől a telket vette, azt mondta neki, a telekhatár a téglafal másik oldalán lévő csőnél van. É a nála lévő geodézián ellenőrizve ezt (a telken lévő műtárgyakhoz mérve) igazat ad SZnek, így módosítja a kitűzést.
2. felvonás
Melyben az építkezés közben SZ kétségbeesetten hívja Ét, hogy a ház ferdén áll, a hátsó sarka 15 cm-re átnyúlik az ő telkére. Még zsinórt is kihúzott. É furcsállja a dolgot, hiszen látta saját szemével a kitűzéskor a drótot, és stimmelt. Azért megnézi, mi a helyzet. Természetesen a hátsó karó már nem létezik, hiszen SZ, mikor megcsinálta a kerítését, az útban volt. É a hátsó telekhatáron a kerítés mellé állva próbálja megnézni, hogy látja-e a telek elejében lévő vascsövet, mely a telekhatárt jelzi. Esélye sincs, olyan hasas a kerítés, ez nyomja arrébb SZ zsinórját. Telefonon ezt elmondja SZnek, aki szerint az 15 cm maximum, mert egy facsemetét ki kellett kerülni, a ház pedig 25 cm-t átlóg a telekhatáron. É szerint a kerítés hasassága láthatóan sokkal több, de mivel SZ nem hiszi el, ki akarja hívni a geodétát. SZ a jószomszédi viszony fenntartásáért tesz még egy kísérletet a zsinórjának a kerítés fölötti elvezetésével, de ezzel sem győzi meg magát. Fél, hogy a szabálytalanul az oldalkertbe beépített szobájától az új ház elveszi a napfényt. Bár az újonnan kifeszített zsinór sem teljesen egyenes, de azt megmutatja, hogy két helyen is 30 cm-t áthasasodik a kerítés É telkére. Jöhet a geodéta.
3. felvonás
Melyben a geodéta (G) leméri a már megépült pincefalakat, és a geodéziára feltüntetve megküldi Ének. É nem érti, hogy a régi geodézia miért nem stimmel az újjal, mert egymás fölé téve vagy a műtárgyak, vagy a telekhatár nem fedi egymást. Ez akár azt is jelentheti, hogy SZnek igaza van. É hívja Gt, hogy akkor most melyik geodézia az igaz. G megnézi É régi geodéziáját, és elmondja Ének, hogy a különbség abból fakad, hogy az első geodéziát a földhivatali térkép és az épületek összemérésével csinálták (geodéziai alappontok hiányában), ami 10 cm-es pontossággal bír (engedélyezéshez megfelel), míg a második geodézia a telek sarokpontjának kitűzése miatt egy pontosabb eljárással (GPS alapon) készült. A vascsövet pedig nem G verte le, annak semmi köze a telekhatárhoz. Mindez azt jelenti, hogy a vascsőhöz való kitűzés esetén a ház egyik sarka a telekhatárra, a másik 2 cm-rel beljebb kerülne, de a valós telekhatárhoz képest az egyik sarok 17 cm-rel, a másik 11 cm-rel lesz a telekhatártól beljebb.
9 megjegyzés:
...a kérdés az, hogy ezt SZ elhiszi-e?
Ha ennyire kekeckedik, még szerencse, hogy szabálytalan a beépítése. :))
Ha SZ nem hiszi el, bármikor felfogadhat egy másik geodétát!
"Fél, hogy a szabálytalanul az oldalkertbe beépített szobájától az új ház elveszi a napfényt."
ugyan a jószomszédi viszony nem fog megmaradni, de ha a bővítésre nincs engedély, és/vagy nincs a földhivatali nyilvántartásba bevezetve, akkor javasolni kell a szomszédnak, hogy ha nem akarja, hogy a bővítését az önkormányzat elbontassa, és még szabálysértési bírságot is fizettessen vele, ami légm3-re vetítve mégegyszer annyi pénz, mint a szoba árának újrafelépítése, akkor jobb lenne ha kussolna, mert egy esetleges elbirtoklási perrel, amit indít, ő nagyságrendekkel rosszabbul jár.
eleve az elbirtoklás esetében a ház bontása nem kérhető bírói rendelkezésben, így max egy minimális kártérítést kaphat a 15 cm x 20 m-es telekszakaszért. (pl, kap 300 E forintot ... ) eleve lehet erre játszik a szomszéd, csak elkövette az engedély nélküli építés hibáját, így jobb lenne ha csendben maradna ...
tudom hogy ez bruteforce megoldás, de ez van ...
persze a közös megegyezés célszerű, de vázolni kellene neki, hogy az a szituáció, amiben ő van, az eleve előnytelen, és bármilyen fenyegetéssel hosszútávon ő fog anyagilag rosszul járni.
Elbirtoklásról eddig szó sem volt, arra jogalapja nincs. A kerítése még csak 1,5 éves, a ház elkészülte után meg úgyis szeretném a kerítést szépen kiegyenesíteni.
Az aggodalom hivatalos oka, hogy az engedély nélküli bővítménye 2,7 méterre van a telekhatártól és így a későbbi háztól, ezért a benapozás miatt neki minden centi számít. Nem fenyegetett, csak úgy gondolja, hogy ha igaza van, akkor most szól, mert még lehet korrigálni (pl. arrébbhúzzuk a házat ;)
Itt nem elbirtoklásról van szó, annak valószínűleg nem adottak a feltételei.
Esetleg túlépítés jöhet szóba, de mivel a túlépítés - ha egyáltalán az volt - jóhiszemű volt, kártérítést nem kérhet, legfeljebb értékcsökkenést és/vagy használati díjat.
Szerencsére nincs szó túlépítésről. Apósom felvetette, tegyünk fel még +10 cm hőszigetelést, ha már úgyis több hely van a telekhatárig.
Ma egyébként ismertettem SZszel az eredményt. Csak telefonon értem el, de otthagytam neki egy rajzot is az építkezésen. Mintha kicsit csalódott lett volna a hangja, meg talán telefonban nem is értette pontosan mit magyarázok, de a geodétát ki akarja fizetni.
A jóhiszeműséget, ha túlépítésről lenne szó, elég nehéz bizonyítani. Úgy gondolom, bírói jóindulat kérdése.
Nem, nem lenne nehéz bizonyítani. :)
De persze inkább egyáltalán ne is legyen rá szükség.
Megjegyzés küldése