2013. szeptember 10., kedd
Páramentesítés
Elég nehézkesen ment a páramentesítés a ventilátorral és a kis páramentesítő géppel. Interneten utánanéztem, hogy milyen tapasztalatok vannak a különböző páramentesítőkkel. A lényeg az volt, hogy a tablettás készülékeket nem ajánlja senki, de a nagyobb teljesítményű páramentesítők mindenhol bejöttek. A neten elég drágák a nagy teljesítményű készülékek. A solymári Auchanban volt olcsóbb gép is (10 liter/napos teljesítményű), amikor a kicsit vettük. Visszamentünk érte, elhoztuk az utolsó, kiállítási darabot (szerencsére jelentős árengedménnyel). Az első napokban napi 3 liter vizet szedett le a levegőből. Mostanra ez a mennyiség 2 liter alá ment (ekkora a tartálya). Már nem is megy folyamatosan egész nap, ki-be kapcsolgat. Érezni is a levegőn, hogy szárazabb.
2013. július 23., kedd
Pinceszinti katasztrófák
A pincénkre kicsit rájár a rúd. A múltkori szennyvíz eset után sokáig nem történt semmi. Beköltöztünk, lecuccoltunk mindent, amit még nem pakoltunk ki. Megcsináltuk a mosó helyiséget, kialakítottuk a munkahelyemet is a pincében.
Az első baj a penész megjelenése volt. Mivel a pince nagyon hideg volt, 18-19°C, kaptam a lában alá egy régi szőnyeget, Ezen jelent meg először a penész, amikor ráraktunk egy befóliázott gyerekülést. Mivel nem volt még dolgunk penésszel, naivan azt gondoltuk, hogy a fólia miatt indult meg. Azóta már tudjuk, a hideg, a mosás és az ablakok kinyitása miatt bejövő meleg levegő volt a fő okozója a bajoknak. A szőnyeg eset után néhány héttel találta meg Vevi a ruhásszekrényben a további penésznyomokat. Az összes ruhánk ami lent volt, és minden ami kicsit is fogékony a penészre bepenészedett. Mindent felhordtunk és szegény Vevi elkezdte a nagymosást szódabikarbónával. A fatárgyak, pl. szobrok ecetes lemosást kaptak. Ennek ellenére két pár velúr csizma, egy zsáknyi ruha és fonott kosarak a penész martalékává váltak. A penésznek köszönhetően a pincében lévő dobozok fele eltűnt. Vettünk páramentesítőt, beindítottuk a fűtést és Robi hozott Hüviből egy csőventilátort, amit beszerelt a kéménybe.
A második tragédia egy újabb elöntés volt. A mosógép szennyvíz kivezetőjét, hogy a közcsatornából ne jöjjön újra vissza a szenny, egy csappal látták el. Ez egy ideiglenes megoldásnak készült, amíg a visszacsapó szelepet meg nem találják valahol a műhelyben, és ki nem próbáljuk, hogy a mosógép át tudja-e nyomni rajta a vizet. Emberi mulasztás miatt zárva maradt ez a csap, a csövet lerúgta a mosógép és a használt vizet a padlóra nyomta. Mindez a nyaralás előtti napon. Mire észrevettük, helyenként már két ujjnyi víz állt a pincében. Áramtalanítottam, leállítottam a mosógépet. Több, mint három órán keresztül hordtuk ki vödrökben a vizet, Azt máig sem értem, hogy jöhetett ki ennyi. Természetesen a maradék dobozok eláztak, amiben főleg az én irodai irataim és papírjaim, valamint könyvek voltak. A dobozok meglepően jól szigetetek. Annak ellenére, hogy pár centi mélyen álltak a vízben, csak egy engedte be komolyabban a vizet. A számítógépem szerencsére nem a földön áll, ugyanakkor az íróasztalomnál van egy kis magaspont, amit nem ért el a víz. Előkerült a visszacsapó szelep is, ami a mi pincénkben volt, csak ez feledésbe merült. Robi felpattintotta, kipróbáltuk, működik.
A víznek és penésznek köszönhetően, most már viszonylagos rend van a pincében is.
Az első baj a penész megjelenése volt. Mivel a pince nagyon hideg volt, 18-19°C, kaptam a lában alá egy régi szőnyeget, Ezen jelent meg először a penész, amikor ráraktunk egy befóliázott gyerekülést. Mivel nem volt még dolgunk penésszel, naivan azt gondoltuk, hogy a fólia miatt indult meg. Azóta már tudjuk, a hideg, a mosás és az ablakok kinyitása miatt bejövő meleg levegő volt a fő okozója a bajoknak. A szőnyeg eset után néhány héttel találta meg Vevi a ruhásszekrényben a további penésznyomokat. Az összes ruhánk ami lent volt, és minden ami kicsit is fogékony a penészre bepenészedett. Mindent felhordtunk és szegény Vevi elkezdte a nagymosást szódabikarbónával. A fatárgyak, pl. szobrok ecetes lemosást kaptak. Ennek ellenére két pár velúr csizma, egy zsáknyi ruha és fonott kosarak a penész martalékává váltak. A penésznek köszönhetően a pincében lévő dobozok fele eltűnt. Vettünk páramentesítőt, beindítottuk a fűtést és Robi hozott Hüviből egy csőventilátort, amit beszerelt a kéménybe.
A második tragédia egy újabb elöntés volt. A mosógép szennyvíz kivezetőjét, hogy a közcsatornából ne jöjjön újra vissza a szenny, egy csappal látták el. Ez egy ideiglenes megoldásnak készült, amíg a visszacsapó szelepet meg nem találják valahol a műhelyben, és ki nem próbáljuk, hogy a mosógép át tudja-e nyomni rajta a vizet. Emberi mulasztás miatt zárva maradt ez a csap, a csövet lerúgta a mosógép és a használt vizet a padlóra nyomta. Mindez a nyaralás előtti napon. Mire észrevettük, helyenként már két ujjnyi víz állt a pincében. Áramtalanítottam, leállítottam a mosógépet. Több, mint három órán keresztül hordtuk ki vödrökben a vizet, Azt máig sem értem, hogy jöhetett ki ennyi. Természetesen a maradék dobozok eláztak, amiben főleg az én irodai irataim és papírjaim, valamint könyvek voltak. A dobozok meglepően jól szigetetek. Annak ellenére, hogy pár centi mélyen álltak a vízben, csak egy engedte be komolyabban a vizet. A számítógépem szerencsére nem a földön áll, ugyanakkor az íróasztalomnál van egy kis magaspont, amit nem ért el a víz. Előkerült a visszacsapó szelep is, ami a mi pincénkben volt, csak ez feledésbe merült. Robi felpattintotta, kipróbáltuk, működik.
A víznek és penésznek köszönhetően, most már viszonylagos rend van a pincében is.
Töltőföld
A szomszédunknak a kerítés mellé szüksége volt töltőföldre, mert amit kiszedtek, azt jórészt nálunk terítették szét. Neki a számításai szerint 5 m3 kellett, ezért rábeszélt minket, hogy hozassunk közösen egy 20 m3-es fuvart. Végül is elfér a kertünkben. Az 5 m3 helyett inkább szűk 10 m3-et használtak el, de így is maradt mit széthordani. Sajnos az ígértek ellenére sok benne a kő és betondarab, azzal majd valamit kezdenünk kell. A szomszédnál a kerítés építésekor kikerült földben, amit nálunk terítettek szét, is volt elég sok kő, de ennek egy részéből sziklakertet csinálunk. Mindenesetre megígérte, hogy majd együtt megoldjuk a maradék kő/beton kérdést.Pergola helyett
Az Auchanban már júniusban megkezdődött néhány kerti cucc leárazása. Itt láttuk, hogy kis fémvázas pavilon 4x3 méteres méretben már 20 ezerért kapható. Az árnyék nagyon hiányzott a teraszon. Osztottunk-szoroztunk, és az jött ki, hogy egy pergola nagyságrendekkel többe kerülne, a pénzre meg láthatóan szükség van máshol is. Megvettük. Elhozni sem volt egyszerű, de összerakni a tűző napon kész kínszenvedés volt. Mindenhol szorult a fémváz, ami tüzessé forrósodott, meg a ponyva is elég feszesre sikerült. De hát vendégeket vártunk, muszáj volt összerakni. Azóta még nem rögzítettem le, mert meglepően stabilan bírja a szelet, igaz elég szélárnyékos helyen van.
Kerti tároló
A kerti tároló már beköltözéskor nagyon hiányzott. Van egy csomó cucc, aminek nem a pincében van a helye (főleg, hogy sokáig még dobozokkal volt tele). Gondoltam, hogy a méregdrága fa kerti tárolók helyett ácsolok valamilyen kis bodegát, de Robi szólt, hogy a műhely elköltöztetése miatt, az egyik konténer lehet, hogy szabaddá válik, akkor kölcsön tudja adni. Júliusra eldől. Gondoltam ezt kivárom. Szerencsére tényleg szabaddá vált. Kiszenvedték Hüviben a kertből, áthozták, itt leraktuk a kert sarkába. Ekkor merült fel, hogy ha el akarják vinni pár év múlva, letiporják az egész kertet. Emiatt úgy néz ki, hogy megkaptuk örökbe. Végleges állapotára majd befuttatjuk valami zöldséggel.
Kerítés
A szomszédunk május végén megkezdte a kerítés építését. Én nem akartam beleszólni milyet csinál, hiszen nem olcsó mulatság, de szerencsére beton lábazatos kerítés készül (ami egy későbbi kutya miatt lényeges). Sőt drótfonat helyett deszka burkolata lesz. Először még fatáblákat vett, de de a kivitelezőnek nem sikerült az oszlopokat egyenletesen kiosztania ezért inkább visszaküldte a táblákat. Helyettük szerzett ládának használt deszkákat, amiket átgyalultatott. A végén majd az kerül rá, de addig is a gyerekek szabadon átjárhatnak hozzájuk. A nyáron náluk lakik Kevin a pótunokájuk, aki Barnus korabeli srác. Nagyon összebarátkoztak. Egész nap ott lógnak, ha itthon vagyunk.
NAV
A múlt héten végre megérkezett a NAV levele az illeték eltörléséről. 2 hónap alatt írták meg, de szerencsére elkészült.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




