Dráma 3 felvonásban.
1. felvonás
Melyben építkező (
É) megkezdi az épület kitűzését a telek hátuljában geodéta által levert telekhatárpont és a telek elejében lévő téglafal külső éle között, feltételezve, hogy a jobb oldali kerítés az ő telkén van. A szomszéd (
SZ) látva e tevékenységet szól, hogy akitől a telket vette, azt mondta neki, a telekhatár a téglafal másik oldalán lévő csőnél van.
É a nála lévő geodézián ellenőrizve ezt (a telken lévő műtárgyakhoz mérve) igazat ad
SZnek, így módosítja a kitűzést.
2. felvonás
Melyben az építkezés közben
SZ kétségbeesetten hívja
Ét, hogy a ház ferdén áll, a hátsó sarka 15 cm-re átnyúlik az ő telkére. Még zsinórt is kihúzott.
É furcsállja a dolgot, hiszen látta saját szemével a kitűzéskor a drótot, és stimmelt. Azért megnézi, mi a helyzet. Természetesen a hátsó karó már nem létezik, hiszen
SZ, mikor megcsinálta a kerítését, az útban volt.
É a hátsó telekhatáron a kerítés mellé állva próbálja megnézni, hogy látja-e a telek elejében lévő vascsövet, mely a telekhatárt jelzi. Esélye sincs, olyan hasas a kerítés, ez nyomja arrébb
SZ zsinórját. Telefonon ezt elmondja
SZnek, aki szerint az 15 cm maximum, mert egy facsemetét ki kellett kerülni, a ház pedig 25 cm-t átlóg a telekhatáron.
É szerint a kerítés hasassága láthatóan sokkal több, de mivel
SZ nem hiszi el, ki akarja hívni a geodétát.
SZ a jószomszédi viszony fenntartásáért tesz még egy kísérletet a zsinórjának a kerítés fölötti elvezetésével, de ezzel sem győzi meg magát. Fél, hogy a szabálytalanul az oldalkertbe beépített szobájától az új ház elveszi a napfényt. Bár az újonnan kifeszített zsinór sem teljesen egyenes, de azt megmutatja, hogy két helyen is 30 cm-t áthasasodik a kerítés
É telkére. Jöhet a geodéta.
3. felvonás

Melyben a geodéta (
G) leméri a már megépült pincefalakat, és a geodéziára feltüntetve megküldi
Ének.
É nem érti, hogy a régi geodézia miért nem stimmel az újjal, mert egymás fölé téve vagy a műtárgyak, vagy a telekhatár nem fedi egymást. Ez akár azt is jelentheti, hogy
SZnek igaza van.
É hívja
Gt, hogy akkor most melyik geodézia az igaz.
G megnézi
É régi geodéziáját, és elmondja
Ének, hogy a különbség abból fakad, hogy az első geodéziát a földhivatali térkép és az épületek összemérésével csinálták (geodéziai alappontok hiányában), ami 10 cm-es pontossággal bír (engedélyezéshez megfelel), míg a második geodézia a telek sarokpontjának kitűzése miatt egy pontosabb eljárással (GPS alapon) készült. A vascsövet pedig nem
G verte le, annak semmi köze a telekhatárhoz. Mindez azt jelenti, hogy a vascsőhöz való kitűzés esetén a ház egyik sarka a telekhatárra, a másik 2 cm-rel beljebb kerülne, de a valós telekhatárhoz képest az egyik sarok 17 cm-rel, a másik 11 cm-rel lesz a telekhatártól beljebb.